PCM®: A hatékony és könnyed kapcsolódás eszköztára

2020.07.03.

A Process Communication Model® egy kommunikációs eszköztár, mely konkrét iránymutatásokat és eszközöket kínál a kapcsolatok kialakítására, fenntartására, motivációra és konfliktusos helyzetek hatékony kezelésére. Ezt a modellt használta már többek között a NASA az asztronauták kiválasztására, valamint több ezer cég és egyén világszerte.

 

Észlelési módok és személyiségtípusok

A modell megalkotója a szakmai díjjal is elismert amerikai klinikai szakpszichológus, Taibi Kahler PhD, aki Eric Berne, a tranzakcióanalízis atyja, valamint Paul Ware munkásságára építve, a terápia, a személyiség, a menedzsment és a kommunikáció folyamatközpontú megközelítései alapján határozta meg azt a hat észlelési módot, ahogyan az emberek kapcsolódnak egyes helyzetekhez, és ezek alapján a hat személyiségtípust. Ezek a következők:

Gondolatok (tények, kategorizálás, adatok, logika) – gondolkodó

Vélemények (bizalom, értékelés, hűség, értékek) – elvhű

Érzések (kapcsolatok, érzés, család, együttérzés) – harmonizáló

Tétlenség – passzív reflexió (irányítás, reflexió a világra, magánszféra, képzelőerő) – álmodozó

Reakciók (szórakozás, pozitív/negatív reakció a világra, spontaneitás, humor) – lázadó  

Cselekvés (kezdeményezés, élmény, alkalmazkodóképesség, vonzerő) – mozgató

Ezek közül az egyik a bázis típusunk, mely születésünk pillanatában, vagy kisgyermekkorban már jellemez minket, és egész életünkben velünk marad. Ennek a típusnak a jellemzőiben leszünk a legerősebbek, de a modell szerint az egy hatemeletes ház analógiáján alapuló személyiségstruktúránk részét képezi az összes többi típus is, eltérő mértékben. A sorrend körülbelül hétéves korra kialakul.

A feljebb lévő szintekhez „liftezés” során férünk hozzá: minél magasabbra kell eljutnunk az adott típus használatához, annál több pszichológiai energiát fogyasztunk közben, és minél kevésbé „belakott” az adott szint, annál rövidebb ideig tudjuk az ahhoz tartozó viselkedéses mintázatokat alkalmazni.

A bázis mellett kiemelten kezeli a modell az ún. fázis személyiségtípust, mely egyeseknél eltér a bázistól. Fázisváltás során személyiségünk épületének következő szintjére lépünk át, és innentől kezdve ez határozza meg a pszichológiai szükségleteinket, illetve legjellemzőbb stresszmintázatunkat.

 

Miért fogott meg ez a módszertan?

Elsősorban azért, mert a coaching folyamataimban, trénerként, tanácsadóként, valamint a személyes kapcsolataimban is azonnal alkalmazható tudást nyújt. A megfigyelt viselkedések alapján a jellemző működési mintázatokra és kihívásokra tudok következtetni; a kapcsolat megszakadása esetén eszközt ad a megfelelő újraindításra, lehetővé teszi számomra, hogy energizáljam, motiváljam ügyfeleimet; hogy hatékonyan kezeljem az ügyfél feszültségét; valamint tudatosan építhessek az ügyfél erősségeire az együttműködés során.

Ugyanakkor rendkívül örömteli számomra, hogy a számos „dobozolónak” tekinthető személyiségtipológiával szemben, amelyek szintén kategóriákat rendelnek bizonyos viselkedésmódokhoz, a PCM® nem azt a célt szolgálja, hogy egy embert teljes mértékben leírjon. Nem dobozba rakja az embert, hanem arról beszél, hogy milyen személyiségtípusok vannak benne. Ugyanis a modell szerint mindegyik típus bennünk van, csak eltérően hozzáférhetően.

 

Az „OK” viselkedés

A tranzakcióanalízis fogalomtárából származó „OK” viselkedés és az életpozíciók szintén fontos alapját képezik a modellnek. A TA egyik legelemibb állítása szerint minden ember alapvetően rendben van (++), képes felnőtt, felelős döntések meghozatalára. A PCM® azt mondja, hogy személyiségünk építményének bármely emeletén is vagyunk éppen, OK/OK állapotban vagyunk – bár előfordul, hogy egy ember viselkedése alapján nem ez a benyomásunk. Bizonyos esetekben ez igaz lehet, sokszor azonban arról van szó, hogy a találkozó két személyiségtípus túl nagy távolságra van egymástól a két személy építményében (például ami az egyiknek a bázisa, a másiknak a legfelső emelete, csekély energiaszinttel). Ha nem tudnak megfelelően kapcsolódni, átkerülhetnek egy nemOK állapotba, és így alakulnak ki a konfliktusok.

Ez a megközelítés azért áll közel hozzám, mert megadja a szabad döntés lehetőségét arra, hogy „liftezéssel” (és a személyiségtípusok pszichológiai igényeiről való ismeretekkel a tarsolyomban) megfelelően tudjak kapcsolódni még egy olyan emberrel is, akivel első ránézésre nehéz.

 

A distressz minták

Szimpatikus továbbá az a szemlélet, hogy OK állapotban nincsenek helyből negatív viselkedésminták. Vannak azonban negatív pszichológiai szükségletek: hiszen ha a pozitív figyelmet nem tudjuk valamiért megkapni, akkor még mindig jobb negatív figyelemben részesülni. Ezek a sokszor magunknak is ártó viselkedések nem a valódi énünket tükrözik, és distressz helyzetben fordulnak elő.

Nagy felismerés volt a saját riportom elemzése során, hogy a distressz mintázatok kontextusfüggetlenül vannak jelen, vagyis teljesen mindegy, hogy milyen helyzet vagy személy váltja ki a reakciót, ugyanazon az „útvonalon” fogok végigmenni. Azonban itt is megnyugtató az a tudat, hogy egyrészt az önismeretem mellett most már egy újfajta tudás is hozzáférhető számomra a saját negatív viselkedéseimről, és amennyiben felismerem az adott helyzetben, hogy melyik szinten vagyok, milyen „maszkot” viselek, az én döntésem, hogy vagy kilépek ebből a spirálból, vagy megtehetem, hogy a már megismert pszichológiai szükségleteim kielégítését kérem a környezetemtől. Bár nem biztos, hogy meg is kapom, mégis, tettem azért, hogy jobban legyek.

 

Mit adott nekem a PCM®?

A döntési lehetőségek és tervek tárházát, az eszköztárat, melynek elsajátításával egy új látásmódot kaptam, valamint a saját igényeimnek megértését és validálását és a másokhoz való kapcsolódás minél könnyebbé tételét. Egy „nem dobozolós” modellt – és nagyszerű embereket, akikkel együtt tanulhattam róla a karantén időszak alatt. 🙂

Ezek is tetszhetnek:

Évösszegző

Évösszegző

Sok bizonytalansággal, újratervezéssel, sok nagyszerű találkozással, tanulással, sikerekkel és munkával telt el ez az év. Évösszegző írásom tervekről, célokról, és a megvalósításról, 2020-ban.

Action Learning – a csoport ereje

Action Learning – a csoport ereje

Vezető-, készség- és együttműködés fejlesztésben, innovációs gondolkodás elősegítésében, változáskezelésben és kultúrafejlesztésben egyaránt hatékony módszer lehet az Action Learning.

Az értő figyelem művészete

Az értő figyelem művészete

Beszélni és hallgatni mindannyian képesek vagyunk. De hogyan hallgatunk? Miben más az értő figyelem?